A mi tömegkályhánk építésének története

A történet Székelyudvarhelyen kezdődik.És reméljük itt is ér véget :-)

Valamikor 2011-ben, családi házunk tervezésének fázisában természetesen felvetődött a fűtésrendszer kérdésköre is.

Mint számomra később kiderült, ez az egyik legnehezebb téma ami egy ház építése során felmerülhet, annak ellenére, hogy sokan "a majd meglátjuk" szavakkal legtöbbször a ház kivitelezésének végső fázisaira tolják ezt a döntést és a fűtésrendszer konkrét megtervezését.

Még akkor futottam egy kört a neten, így találtam a tömegkályhákra ( angol nyelvterületen masonry heater, azaz falazott kályhákra ), és megtetszett, nemcsak a kinézetét illetően, hanem a használati és fűtési módja miatt is, ezért feleségemmel eldöntöttük, hogy a manapság elég divatos kandalló helyett, ilyen lesz nekünk a házunkban. Padkával, fekete sütővel, lobogó lánggal.

Akkortájt még csak rövid köröket futottam a témában, pár fórumba olvastam bele (magyar, angol, és még amit kézhez kaptam), és csak annyit akartam megérteni belőle, amiről úgy gondoltam, hogy kell a ház tervrajzának elkészítésekor.

A lényeg, úgy gondolom lejött, elsősorban a használatát illetően: hogy nagy hőtároló, a hő nagy részét sugárzás formájában adja le, ezért az elhelyezése a házban központi helyre ajánlott.

Ezt próbáltuk betartani a ház funkcionális tervének elkészítésekor ( amit szintén a feleségemmel csináltunk ),
ezért a telekméreteket, domináns szélirányt :-), tehát kiülő helyét, és kályha-, szobák elhelyezését, egymáshoz való viszonyát figyelembe véve, vajmi 18 változatot készítettünk.

Persze közben embereket interjúvoltam, építészekkel, rajzolókkal próbáltam "csekkoltatni" a gondolatmenetem helyességét, ugyanis bűn ide vagy oda :-), de én az IT/Számítástechnika területéről érkeztem. Viszont nagyon bántott amikor egy építész, aki a házrajz vázlatát akarta elkészíteni meg sem kérdezte, hogy merre is van akkor az északi irány. Ház, ház, nem mindegy, hogy mi van kívül? Ami belül van az a fontos :-)

Végülis a terv elkészült, egy egyszintes, alápincézett, L alakú ház lett a végeredmény, amit a funkcionális tervünk alapján egy rajzoló meg is rajzolt, és aláíratta, azokkal a figurákkal, akik szükségesek, hogy egy ilyen tervet engedélyezzenek is.

Persze, már helyet kapott benne a tömegkályha is, az L alak "kanyarjában", így elméletileg ha beépítem a 2 szoba falába, akkor 3 helyiséget is fűthetne (azaz 70-80nm-t).
Így nézett ki az eredeti "vázolt" rajz, és tulajdonképpen így néz ki most már a rajta "pirosban" álló ház is.

 Az engedélyen az áll, hogy "Regie Proprie", azaz saját kivitelezés, eleinte én sem tudtam, hogy ez vajon milyen mértékben fog megvalósulni, de így utólag úgy néz, ki, hogy elképzelés felülmúlva, a most pirosban álló házon elég kevés dolog van, amit nem én végeztem effektív, az összes tégláját saját kezűleg raktam fel, a belső vakolást az ősszel (2015 ősze) fejeztem be, most pedig (az ablakok berakása után) a fűtésrendszer következne.

Persze idáig, a "piros" műveletig könnyű dolgom volt, műszaki hátterem és gyerekkorom emlékei nagy segítség volt benne (Apum kőműves és gyerekkoromban sokat lógtam vele a munkálatokon, egyetemista koromban, a nyári vakációkban pedig hőskorszakbeli pesti "kőművesmunkákon" vettünk részt, sajnos ezeket mind elfelejtettem beírni a CV-mbe, vagy leginkább senkit sem érdekelt. Mindenképpen hülyén festett volna a Master diplomám és főiskolai oktatói papírjaim mellett.
A lényeg, hogy így elég kevésszer kellett(legalábbis idáig) az internethez forduljak segítségért.

Persze segítségem is volt, Édesapám idős kora ellenére nagyon sokat segített az építés során, illetve volt egy srác (köszi Árpi !), aki az elején szintén segített a nehezebb műveleteknél, mint tolni a betont pld., ásni, fogni, cipelni. Volt néhány (talán 3) kaláka is, ahol a barátok és rokonság segítségével az egy-nap-egyszerre-be-kell fejezni műveleteket oldottuk meg, pld. vasbeton koszorúk öntése, 8m3 betonnak téglafal tetejére való felcipelése vödrökben, mindez 1 nap alatt, a födém beöntése...
 Ja, és volt a tető, ahova hoztam egy nagyon jó kezű és fejű ácsot(köszi Ferenc ! ) és én ott beálltam segédmunkásnak.

Az építkezésnek erről az ún. "piros" fázisáról készítettem még anno egy kis összefoglaló videócskát is.
Igazából nem volt szándékom publikálni, de mivel eldöntöttem, hogy a tömegkályha építését dokumentálni fogom, beszúrom ezt is, hogy legyen kerekebb a kép:

Tódor Tibor
2016.április 3
Székelyudvarhely